jQuery(document).ready(function($){$('#aside #lang_sel_list ul').addClass('fancy');});

Your browser (Internet Explorer 7 or lower) is out of date. It has known security flaws and may not display all features of this and other websites. Learn how to update your browser.

X

Navigate / search

Séta a hegy körül

Az Arunácsala számos nézőpontból egyetlen hegynek tűnik, jól meghatározható hegycsúccsal. Hasonlóképpen, Ramana Maharsi tanítását sokan úgy jellemzik, mint amely az Ön-kutatás egyetlen csúcsa felé mutat, az “én a test vagyok” elképzelésének felszámolásával. Éppen úgy, ahogy az Arunácsala hegyet látszólag számos kisebb domb képezi, amelynek mindnek megvan a maga megkülönböztethető csúcsa, Ramana Maharsi tanítása is látszólag több különböző spirituális gyakorlatot hangsúlyoz. Az egyik ilyen gyakorlat az Arunácsala hegy körüljárása, amely körülbelül 14 kilométeres távolságot jelent.

A hegy körüljárását giripradaksinának hívják. A pradaksina jelentése: bármilyen szent hely körüljárása az óramutató járásával megegyező irányban, úgy, hogy mindvégig az ember jobb oldala legyen az imádat tárgya felé. A giri hegyet jelent, így a giripradaksina az Arunácsala hegy körüljárására utal. Dévarádzsa Mudaliár így ír My Recollections of Bhagavan című művében:

“Tunyaságom azonban olyan mértékű volt – és talán némileg a felsőbbrendű bölcsesség rám jellemző fölényes érzése is közrejátszott, mely szerint a mentális imádat elégséges olyan testi önsanyargatások nélkül is, mint a gyalogszerrel, mezítláb megtett tizennégy kilométer –, hogy még miután az Ásram állandó lakója lettem, akkor sem jártam körül a hegyet, ellentétben a többiekkel. Abból azonban, amit hallottam és láttam, éreztem, hogy minden bizonnyal van valami jelentős a pradaksinában. Gyakran kérdezgettem hát Bhagavánt, vajon érdemes-e vállalni a vesződséget… Az alábbi sorok összegzik azt, amit Bhagaván válaszolt a kérdéseimre.

»Mindenki számára jótékony hatású a hegy körüljárása. Még az sem számít, hogy az ember hisz-e a pradaksinában, vagy sem, éppen úgy, ahogy a tűz is megéget mindenkit, aki megérinti, akár hisz ebben, akár nem. Ugyanígy a hegy körüljárása is jó hatással lesz mindenkire.« Egyszer ezt mondta nekem Bhagaván: »Miért foglalkoztatnak annyira a hegy körbejárásának hatékonyságával kapcsolatos kérdések? Bármi mást kapsz vagy nem kapsz, a testgyakorlás üdvös hatásaiban mindenképpen részesülsz.«

Bhagaván úgy gondolta, hogy legalább ez világos lesz nehézkes értelmem számára. Egy másik alkalommal így szólt hozzám: »Egyszer járd körbe a hegyet! Meg fogod látni, hogy vonzani fog téged.« Én magam is tapasztaltam, hogy bárki jött is el Bhagavánhoz és mondta neki, hogy éppen pradaksinára készül, Bhagaván egyetlen esetben sem helytelenítette a tervet, akármilyen idős vagy gyenge volt is az illető, legfeljebb megjegyezte neki: »Lassan is mehetsz.«

Mostanra ugyanolyan szilárdan hiszek a giripradaksinában, mint Bhagaván bármelyik másik követője, jóllehet annak gyakoriságát koromnak, egészségemnek és erőállapotomnak megfelelően szabályozom, és ésszerűen figyelembe veszem, mekkora igénybevételt bírok el.”

Samudram Lake
Samudram Lake

A Levelek Srí Ramana Maharsi ásramjából című könyvben ezt olvashatjuk Srí Bhagavántól: „A giripradaksina jelentőségéről hosszasan írnak az Arunácsala-puránában. Az Úr Nandikésa hasonló kérdést tett fel Szadásivának, aki a következőket válaszolta: »Körüljárni ezt a hegyet jó dolog. A pradaksina szónak sajátságos értelme van. A pra szótag mindenféle bűntől való megszabadulást, a da a kívánságok beteljesülését, a ksi a jövőbeli születésektől való megszabadulást, a na a dnyána által elért megvilágosodást jelenti…« Valóban nehéz leírni azt az örömöt és boldogságot, amelyet a pradaksina okoz. A test elfárad, az érzékszervek elveszítik erejüket, és a test valamennyi tevékenysége feloldódik a bensőben. Így lehetővé válik, hogy elfeledkezzünk magunkról, és a meditáció állapotába merüljünk. Amint folytatjuk a sétát, a test összhangba kerül, akárcsak az ászanában, és így egészségi állapotunk is javul. Emellett számos gyógynövényfajta is honos a hegyen, és a szellő, mely lengedez közöttük, jótékony hatású a tüdőre.”